Pánik a bankok körül: mi történt valójában Amerikában és Svájcban?
Mi állhatott a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Credit Suisse márciusi bedőlésének háttében?
A portfolio.hu „On the other hand” rovatában részletesen bemutatom a bankcsődhöz vezető okokat.
Kiderül, miben tér el a likviditás és a szolvencia, valamint mire szolgál a banki saját tőke.
Tudta, hogy a SVB vállalati ügyfélköréből adódóan a betétállomány döntő része 250 ezer dollár feletti nagybetét volt, így a betétállomány csaknem 96%-ára nem vonatkozott a betétbiztosítás, ami a bankpánikkal szemben különösen sebezhetővé tette az SVB-t?
És azt tudta, hogy a rendszerszintű bankpánik elkerülése érdekében az amerikai hatóságok két erőteljes lépést tettek?
Egyrészt a betétbiztosítást kiterjesztették magasabb összegre, másrészt a FED – a végső hitelezői szerepének megfelelően – az ún. BTFP (Bank Term Funding Program) keretében vészhelyzeti hitelkeretet hozott létre a bankok likviditási igényeinek kielégítésére: újdonság azonban, hogy a FED névértéken fogadja be fedezetként a kötvényeket. A fair piaci érték a megemelkedett hozamok miatt ugyanis ennél jóval alacsonyabb lenne – szűkítve a FED által nyújtható likviditást.
Németh Krisztián, CEFA képzés Makroökonómia modul felelőse
Ajánlott bejegyzések
Ebben jobbak vagyunk a sógoroknál! Készpénzkímélő fizetési formákról kérdeztük Martinovic Borist (Mastercard)
Növekvő hitelkamatok és infláció mellett jó befektetés-e az ingatlan?
„Gyakornokként kezdtem és végigjárván a szamárlétrát, most privát banki tanácsadó vagyok.”
