Tizedik bankrobotika kerekasztal beszélgetés

A Bankrobotika kerekasztal beszélgetés tizedik workshop előadása során vendégelőadónkkal és hallgatóinkkal közösen a robotoktatók létjogosultságáról beszélgettünk. A Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt., továbbiakban Bankárképző szervezésének; (Öcsi Béla, CEO; Prisznyák Alexandra, Senior Tanácsadó, Bankrobotika Program Manager; Regős Teréz, koordinátor) és szponzorainak köszönhetően a workshop előző és további előadásain a részvételi lehetőség ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A Bankárképző, valamint előadóinak Kiss László és Dobák László (OTP Bank Nyrt.) kezdeményezésének célja a pénzügyi innovációk és a mesterséges intelligencia különböző területeinek megismerése és megvitatása hazai és nemzetközi szinten is elismert szakemberek segítségével. Vendégelőadónk Horváth Zsolt magyar-francia szakos tanár volt, aki előadásában a robotok nemzetközi oktatásban betöltött szerepét ismertette, ezzel új aspektusból vizsgálva a humán-robot kooperáció (cobotics) lehetőségeit.

Kiss László az előadás elején ismerette a kurzus célját, miszerint csapata a Bankárképző Központtal közösen feladatának tekinti Magyarországon, magyar nyelvi környezetben meghonosítani az automatizáció és robotizáció témakörét. Előző elődásunk keretében a szabályozói környezet jogi aspektusait elemeztük, januári előadásunk keretében pedig az edukáció, szintén mint szabályozói környezet korlátait és lehetőségeit vizsgáltuk, miközben etikai, szakmai kérdések és megvalósíthatóság tekintetében feszegetjük a témát.

Horváth Zsolt segítségével összegyűjtöttük a legújabb hazai és külföldi fejlesztéseket, mely rávilágított lehetőségeinkre és hiányosságainkra. Itthon az edukációs célú, szabadon programozható Alpha1 Pro Humanoid Robot, mint oktatási eszköz nagymértékben segíti az algoritmikus gondolkodás elsajátítását. Kína egyik keleti nagyvárosában, Hangzhou-ban található középiskolában viszont már arcfelismerő technológiát használnak az osztálytermekben, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a gyerekek figyelnek.  A rendszer 30 másodpercenként beolvassa az egyes diákok arcát, hogy elemezze érzelmeit és cselekedeteit. [forrás]

Horváth Zsolt digitális bennszülötteknek nevezte azokat a gyerekeket, akik okostelefonok, tabletek és laptopokkal körülvéve nőttek fel, mely hatalmas előnyt jelent az idősebb generációkkal szemben. „Nagyon sok olyan tanár próbál ma megfelelni a környezeti kihívásoknak, akik nem értenek, és nem is akarnak érteni a robotikához. Ezeknek a falaknak a ledöntése alapos felkészültséget igényel mindenhol.” – mondta Orbán Szabolcs, az MZX Robotics ügyvezetőigazgatója. Orbán Szabolcs az érzékenyítést nem a tanárokon keresztül kezdené meg, hanem gyerekek körében szeretné megteremteni azt a érdeklődést, ami lehetővé teszi egy kisebb humanoid robot elfogadását és bevonását a mindennapokba. Robotok bevonása a hagyományos oktatási eszköztárhoz képest hatalmas előrelépés és egyben kihívás, mellyel a legtöbb pedagógus nem szeret konfrontálódni, a gyerekek nyitottsága és fogékonysága azonban teret ad a legújabb technológia bevetésének és alkalmazásának. „Az informatikának és a robotikai oktatásnak óriási szerepe van a közeljövő alakításában, kormányzati feladat az, hogy az informatikát és a robotikát olyan szinten tanítsák, amely lehetővé teszi, hogy a következő generációk kezelni tudják a magas szintű informatikai eszközöket.” – fejtette ki Orbán Szabolcs.

Az előadás főkérdésére; hogy lehet-e robot tanár, bizonyára nincs biztos válaszunk. „A közeljövőben mindenesetre nem várható. A tanárt segítő robotok elképzelhetőek, de a tanárt helyettesítő robotnak még nincs helye az oktatásban.” – állítja Horváth Zsolt, aki professzor és pedagógus szerepében legtöbb kollégájával ellentétben előszeretettel foglalkozik robotikával és a mesterséges intelligencia etikai kérdéseivel. „A tanítás sokkal több a tudásátadásnál. Az empátia, az érzékenység és a humor egy jó tanár fontos tulajdonságai.”

Dobák László újra megfogalmazta Kiss Lászlóval közös törekvésüket, miszerint a robotokkal való együttműködésnek pont az a célja, hogy emberibbé tegyék a világot, és minden olyan funkciót átvehessen a mesterséges intelligencia, melynek során képességeinket és értékes időnket pazaroljuk, amit egy fejlettebb világban közös időtöltéssel és önmagunk vagy környezetünk fejlesztésével is tölthetnénk. „Nagyon fontos, hogy ne féljünk a robottól [...] tudjuk, hogy a sztereotípiákat a robotról nehezebb leszedni, mint bármi másról. Arra vagyunk kondicionálva, hogy mindennek, így a robotikának is a hátrányait és veszélyeit keressük és elemezzük. [...] Mennyire vagyunk messze attól, hogy mint közösség meg tudjuk fogalmazni, hogy milyen robotra van szükségünk? A robotgyártók nem állnak le, de milyen gyorsan nő fel a robotokhoz a közeg?” – tette fel a kérdést Dobák László Orbán Szabolcsnak. A robotika történelme az MZX Robotics ügyvezetőigazgatója szerint alig több, mint 10 évre nyúlik vissza: „Az Apple volt mobiltelefonok esetén az első olyan vívmány, amely robbanásszerűen segítette a digitalizáció térhódítását. 2007-ben a finn eredetű Nokia lekerült a porondról, mivel az új modellek intuitív képernyői az agynak azon területét mozgósították, mellyel sokkal könnyebbé vált a technológiai eszközök kezelése. Ezt tekintem a robotika ősrobbanásának.” – válaszolt Orbán Szabolcs. „A felhasználóbarát és az intuitív kialakítás még hiányzik a robotokból, de abban a pillanatban, hogy ezzel valaki át tud törni, magáénak tudhatja a piacot.”

„Fontos, hogy a gyerek partnerének érezze a robotot.” – emelte ki Horváth Zsolt. „Ezért is elengedhetetlen a barátságos megjelenés.” Számos humanoid robotnál megfigyelhetjük (lásd Pepper), hogy a külsejük; fejformájuk, arcberendezésük és magasságuk gyakran hasonlít a gyerekekére, hiszen a gyártók tudatosan próbálják kompenzálni a sokak számára idegen, ugyanakkor önálló és emberi tulajdonságai miatt ijesztő gépezeteket. Az ártatlan arckifejezések és kedves gesztusok kulcs a gyerekekkel való együttműködéshez és az idősebb generációkkal való kooperációhoz.

Horváth Zsolt, a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium informatikai mestertanárának (Tasnádi Ildikó) „Gamifikáció a saját gyakorlatomban” című munkájából idézve a tanítás egyik fontos aspektusára hívta fel a figyelmet. Az első oldalon Platón következő idézete szerepel: „Kerüljük a kényszert, s hagyjuk, hogy a kisgyerek örömmel tanuljon. A gyerekek játékok révén okosodnak, a kényszeres okítás nem jut el a lelkükig.”

Az oktatási rendszerrel kapcsolatban Dobák László szóba hozta egyik legújabb sikerélményüket, melynek során egy olyan középiskola kereste fel őket, ahol megváltozott képességű gyerekekkel foglalkoznak. „Arra jöttek rá, hogy a robotika és az automatizációval kapcsolatos programok rendkívül jól stimulálja a downkóros gyerekek fejlődését [...] Egy egy robotstimulus demencia esetén szintén megkönnyíteni több millió ember életét.” Felmerült a kérdés, hogy jelen esetben erőforrást pótlunk, vagy optimalizálunk? Kiss László személyes tapasztalatait idézte fel, melynek során ismerőseivel a háztartási eszközök legújabb modelljeiről beszélgettek, hiszen a robotporszívók mellett most már okos sütők és okos hűtők is a piacra léptek. Az utóbbi esetén például beépített kamera segítségével okostelefonról vagy tabletről végigkövethetjük a hűtő aktuális tartalmát anélkül, hogy kinyitottuk volna az ajtaját, egy szofter pedig azt is figyelemmel követi, hogy lejárt -e egy termék szavatossága.[forrás] 

„Egyik ismerősöm a villanyt már applikáción keresztül kapcsolja fel, míg egy másik inkább odasétál a villanykapcsolóhoz [...] A capability megvan, csupán a társadalom befogadóképessége, vagy a fejlesztés szükségszerűsége a kérdés.” Kiss László arra is rávilágított, hogy hiába alkalmazunk új technológiákat, gyakran személyiségi jogok korlátoznak az optimalizálásban. „Előrébb van a technológia, mint amit mi egyelőre a mindennapi életben használni tudunk.” – reagált Dobák László. „Egy okostelefonnak például csupán 10-15%-át használja ki egy átlagember.”

Az egyetemi lehetőségeket kiemelve, Prisznyák Alexandra hozzátette: ... „Számos olyan kooperáció valósul meg a piaci szaktudással rendelkező szakemberek, vállalatok és egyetemek között, melynek célja, hogy a diákokat, hallgatókat a digitalizáció és kapcsolódó technológiák felé terelje. Számos egyetem indít – indított- olyan kurzust, amely a robotikát célozza és tárgyalja.” Prisznyák Alexandra az oktatók humán törekvését emelte ki: „Az oktató mentor szerepe, empátiája, kreativitása nélkülözhetetlen [...] A fintech képzések elindítása tökéletes példája annak, hogy miképp képes a digitális érába nyúló hidat építeni egy egyetem. De ehhez a nyitottság - mind az intézményi/ oktatói/ hallgatói oldalról, mind a vállalatok oldaláról - elengedhetetlen. A robotok ebbe a kétszereplős modellbe épülhetnek be rövidtávon harmadik pillérként. Eredményképpen, az oktatást a humán-vállalat-robot háromszög, ezen szereplők interakció fogja meghatározni, illetve határozza meg már napjainkban is egy-egy élenjáró intézmény életében.”

A következő alkalom február 22-én kerül megrendezésre, amelynek keretein belül a Mechatronikai követelmények kerülnek tárgyalásra.

A Bankrobotika kerekasztal beszélgetés egy 12 részes workshop sorozat, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az elkövetkező alkalmak időpontjáról és témaköréről itt találhat információt.

 


Ajánlott bejegyzések