A Bankrobotika kerekasztal beszélgetés IX. workshop előadása során vendég előadónkkal és hallgatóinkkal közösen a „Robotika kódexet”: szabályokat és etikát elemeztünk. A Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt., továbbiakban Bankárképző szervezésének; (Öcsi Béla, CEO; Prisznyák Alexandra, Senior tanácsadó és Bankrobotika Program Manager; Regős Teréz, koordinátor) és szponzorainak köszönhetően a workshop előző és további előadásain a részvételi lehetőség ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A Bankárképző, valamint előadóinak Kiss László és Dobák László (OTP Bank Nyrt.) kezdeményezésének célja a pénzügyi innovációk és a mesterséges intelligencia különböző területeinek megismerése, megvitatása hazai és nemzetközi szinten is elismert szakemberek segítségével.
Prisznyák Alexandra, a Bankárképző senior tanácsadója egy rövid összefoglalással kezdte a kilencedik előadást: „A Bankrobotika alkalmak során eddig számos témát érintettünk. Így többek között szóba került a hatékonyságnövelés, a mesterséges intelligencia bevezetését megelőző IT költségelemek köre, humán-robot interakciók, a folyamattámogatás, versenyképesség (hatékonyság és megkülönböztetés), a szervezeti kultúrát érintő változásmenedzsment fontossága, a szervezeti ellenállást lazító edukáció, míg fogyasztói oldalról közelítve az elfogadási hajlandóság, a robot design (funkcionalitás, külső jellemzők), fogyasztói élménynyújtás fontossága és ezekkel összefüggő tapasztalatok.”
Az üzleti és fogyasztói oldali szempontok vizsgálata mellett a szabályozói környezete elemzése alapvető faktorként jelentkezik, így a kilencedik alkalom során Biró Gabriella, az MNB Informatikai Felügyeleti Főosztály vezetője, tisztelte meg jelenlétével a Bankrobotika közösséget és osztotta meg tapasztalatait, gondolatvilágát a mesterséges intelligenciát érintő szabályozás jelenével és jövőjével kapcsolatosan. Következésképpen a virtuális Bankrobotika kerekasztalnál eddig helyet foglaltak köre - az üzleti és fogyasztói szempontokat képviselő szakértőkön túlmenően- a szabályozói oldali aspektusával is gazdagodott.
Az előadás előtt a Dubai Expo keretén belül tartott könyvbemutatóra is sor került, ahol elhangzott: „A könyv nem meglepő módon követi a Bankárképző havi bankrobotika workshop tematikáját, és visszavalidáltuk, hogy egyes nemzetek mit érnek el robotizáció címszó alatt.” – mondta Kiss László, a könyv egyik írója és szerkesztője. „Nem IT fejlesztők vagyunk, hanem az üzleti oldalt képviseljük [...] célunk, hogy olyan üzleti eseteket hozzunk létre, amiről azt gondoljuk, hogy azonnal alkalmazható lenne. Ehhez kellenek technológiai megoldások. Mindezt fenntartható módon környezetvédelmi szempontok mentén igyekszünk megvalósítani.”
A szabályozói oldal bevonásával célunk volt annak felderítése, hogy miképp lehetséges a mesterséges intelligencia és kapcsolódó technológiákat úgy keretek között tartani, hogy azok megfeleljenek minden elvárásnak vagy szabályrendszernek. Biró Gabriella: „Ha valaki bankban vagy felügyeleti intézményben dolgozik, akkor tudja, hogy időnként megjelenik a felügyelet és helyszíni ellenőrzéseket folytat. Amennyibe valaki informatikai ellenőrzés áldozata lesz, akkor az én csapatom az, aki kimegy oda, és átnézi az IT szabályozási környezetet, IT szervezetet, a munkaköri leírásokat és kapcsolódó dokumentációk. Tehát az IT rendszereket a teljes kontroll környezettel. Ami a munkánk kevésbé látványos része, hogy a szabályozói és engedélyezői oldalon is mi vagyunk. Tehát, ha ma Magyarországon valaki engedélyköteles pénzügyi tevékenységre szeretne engedélyt kapni az MNB-től, akkor velünk biztos, hogy találkozni fog, ha fintech, ha nem fintech. Az én csapatom ellenőrzi azt, hogy a tárgyi, technikai feltételek adottak-e annak a bizonyos engedélynek a megszerzéséhez. [...] Magyarországon nagyon jó helyzetben vagyunk, mivel a teljes pénzügyi ágazatnak egyforma a szabályozási háttere informatikai szempontból [...] ez máshol a világon nem jellemző, még Európában sem jellemző.”
Az eddigi előadások ötletelésének köszönhetően egyre inkább közeledni látszik a következő lépés; a megvalósítás, melyhez szükséges megértenünk a mesterséges intelligenciát érintő szabályozási rendszert. „Kicsit távolabbról megközelítve, mivel Magyarországon a Fintech cégekre sem más az informatikai szabályozás. Hasonlóak a követelmények a kockázatarányosság elve alapján, ez a klasszikus pénzintézményekre is vonatkozik. Attól, hogy egy másik technológiát használunk, a szabályok nem változnak. A mesterséges intelligencia is egy szoftver. [...] Innen indulunk a mesterséges intelligencia szabályozás tekintetében.” – folytatta Biró Gabriella. A szoftverekre vonatkozó szabályok tehát a mesterséges intelligenciára ugyanúgy vonatkoznak, mint a technológia régebbi vívmányaira. „A GDPR mellett az ágazati titkok (banktitok, értékpapír titok, érzékeny fizetési adat – amelynek a fogalmát a PSD2 vezette be, egyéb különleges adatok) az elsősorban védendő adatok kiberbiztonsági szempontból ezeket figyelembe szükséges venni, hogy ilyenek lehetnek az adott rendszerben. [...] Az egyik olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia gyorsan terjed a csalásmegelőzés.”
Biró Gabriella a szabályozás kialakítása során kiemeli: „Azt gondolom, hogy nem nulláról szükséges kezdeni a szabályozást, pedig az Európai szabályozó most pont ezt csinálja a készülő mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozással [...] hanem meg kellene érteni a létező szabályozási környezetet, elvárásrendszert és megmondani, hogy hol nem illeszkedik a mesterséges intelligenciára [...] alapvetően elég jól illeszkedik.”
Prisznyák Alexandra kérdésfeltevésével a gépi tanulás (machine learning) modellek döntéshozatalának validációja felé fordult a társalgás menete: „Van-e olyan ellenőrzés, amely arra irányul, hogy egy Machine Learning modell, amit döntéstámogatás célra használhatunk, mi alapján szolgáltat eredményt? Az európai unió törekvése a döntés megismeréséhez való jog, elkerülve a diszkriminatív döntéshozatalt és fekete doboz jelenségeket.”
Biró Gabriella: „Ez más szint. Azt kell, hogy mondjam, van egy jó rálátásunk a pénzintézetekre, hiszen évente több, mint 60 vizsgálatot bonyolítunk le [...] de még sosem találkoztunk élesben ilyennel, tehát nem is merült fel a kérdés, hogy akarjuk -e validálni ezt a mechanizmust.”
Mivel a mesterséges intelligencia a legtöbb szektor, így a pénzügyi intézetek számára is sok tekintetben új terület, felmerül a kérdés, hogy honnan számít valaki valódi szakértőnek? Biró Gabriella szerint mindenekelőtt meg kell teremteni annak a tanúsítási rendszerét, hogy az ilyen szakértőket miként tanúsítjuk: „A rendeleteink alapvetően leírják, hogy minek kell megfelelnie egy szakértőnek. A mesterséges intelligencia környékén viszont még nem jelentek meg ezek a nemzetközileg elfogadott tanúsítványok.
Prisznyák Alexandra: „Azt láthatjuk, hogy az Európai Unió az állampolgárok alapvető jogainak és magánéletének, személyes adatainak védelme érdekében szigorú szabályokat alkalmaz, szemben az ázsiai régió ezen irányú törekvéseivel. Mennyiben hátráltatja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos Európai Uniós adatkezelési szabályozás szigora a magyarországi piaci szereplők versenyképességét?”
Biró Gabriella: „Az Európai szabályozást próbálják szigorúbbá tenni, mint bárhol máshol a világon. A GDPR-nál is azt mondtuk, hogy ha az adat alanya európai, akkor is vonatkozzon rá, ha egy amerikai vagy ázsiai felhőben van. Lassan kezdenek megszületni a precedens bírságok. Illetve PSD2-nél is elvárjuk a kétfaktoros, erős azonosítást, amivel most mindenki küzd, hogy miképp lehet fogyasztóbarát módon ezt kivitelezni [...] Van egy ilyen tendencia, hogy az ügyfél ezt kikerüli és inkább egy olyan szolgáltatónál használja kártyáját, amely kevésbé macerás [...] Igen, ez lehet versenyhátrány, mégis a szabályozó azt mondta, hogy ezt bevállalja, csak legyen kevesebb a visszaélés.”
Prisznyák Alexandra: „Igaz ez a szolgáltatókra is? Milyen mértékben próbál az üzleti oldal kiskapukat találni?”
Biró Gabriella: „Próbálnak, persze. Jellemzően olyan leveleket kapunk, amely alapján az adott vállalat azt állítja, hogy az MNB rosszul értelmez valamilyen szabályozást [...]Az nehezen elképzelhető, hogy nem értettük volna, amit leírtunk. [...] Vannak próbálkozások [...]vannak keményebb motivációs eszközök (bírságok)”
Prisznyák Alexandra azokra a skillekre volt kíváncsi, melyekkel egy szakértőnek rendelkeznie kell, illetve miről ismerhető fel egy valódi szakértő. „Szerintem, aki azt mondja, nagyon ért hozzá, az az esetek többségében nem. Minél többet tud valaki egy területről, annál inkább érzi, hogy mik azok a pontok, amiket nem tud.” – válaszolt Biró Gabriella.
Dobák László az edukáció fontosságára hívta fel a figyelmet: „Bárminek a rendszerszerű megértése magyar nyelven meg kell, hogy szülessen, mielőtt itthon alkalmazzuk és oktatjuk.” Ezzel kapcsolatosan Biró Gabriella az alábbira világított rá: „Már gyerekkorban szükséges lenne megkezdeni ennek oktatását.”
Prisznyák Alexandra az előtte szólókkal összhangban hozzáteszi: „Az emberek fejében nyilvánvalóvá kell azt tenni, hogy a mesterséges intelligencia velünk van, velünk lesz és amennyiben nem találjuk meg humán-robot interakció sikeres menedzseléséhez szükséges képzési lehetőségeket, úgy a korosodó korfa miatt is részben, hamarosan jelentős problémákkal (átképzés) szükséges szembe néznünk. Tehát egyfajta edukáció mindenképpen szükséges, hogy elérje az üzleti oldal (változásmenedzsment, szervezeti kultúrába történő integrálás elősegítése) mellett a fogyasztói oldalt is. Nemzetgazdásági vonulatban vizsgálódva a stakeholder csoportok közül kiemelt szereplő szükséges, hogy legyen a tudományos kutatási közösség, illetve a kis-és középvállalatok támogatási is [...] az innovációs hajlandóság fokozása révén komplex AI alapú megoldások tudnak kialakulni.”
A megfelelő szabályozással kapcsolatosan Dobák László az alábbi kérdést helyezte fókuszba: „Ha hoznánk egy robottörvényt a bankszektorra vonatkozóan, előre lehet ezzel vinni a fejlesztőket, beszerzés előtt álló bankokat, mert látják a lehetőségek határát és szabályrendszerét?”
„A lendületet az üzleti igény tudja adni, a szabályozás pedig terel, hogy milyen irányba lehet menni. Egy jó szabályozás kellően stabil, nem lehet évente, kétévente változtatni, csak finomítani.” – válaszolt Biró Gabriella.
A következő kérdéskör azon bankszektori területeket érintette, melyeken bevethető lenne a robot. Biró Gabriella a bankfiókok fluktuációjára hívta fel a figyelmet, melynek okán a fiókok nem rendelkeznek biztos tudással bíró stabil munkaerővel. A robotok megszüntetnék az adatok bizonytalanságát. „Ha egy robot mondja meg, hogy valaki hitelképes-e vagy nem, miután értelmezte a beérkezett paramétereket és teljesen kizárja az emberi interakciót, az mindenki számára ijesztő. Ezért mondtuk azt, hogy feltétlenül a tanácsadó robot irányába mennénk, aki segíti a kollegát abban, hogy jó megoldásokat keressen és találjon.” – reagált Dobák László, majd megfogalmazta a közeljövő egyik legnagyobb kérdését a robotok alkalmazását illetően. „Attól félünk, hogy a magyar vállalkozások nincsenek arra felkészülve, hogy eldöntsék, amit megvesznek, arra szükségük van -e. Vagy vannak -e olyan helyzetben és tárgyalási pozícióban, hogy fejlesszenek.” Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a vezetőket felkészítsük a robotok vásárlására, ugyanis ahogy Kiss László is mondta: „a döntéshozók többsége nem IT szakértő [...] a könyvünk második fejezete pont arról szól, hogy provokáljuk a CEO-kat [...] ugyanis a menedzsmenteknek változnia kell, különben nemcsak versenyhátrányt fognak szenvedni, de szervezetdinamikai szempontból is vissza fog esni az a szakértői gárda, akikből merítenek.”
A robotizáció folyamatát a menedzsmentek hozzáállásától függetlenül természetesen több tényező is lassíthatja, adott esetben pedig gyorsíthatja: „A COVID a legnagyobb Chief Digitalisation Officer.” – mondta Biró Gabriella. „Sok olyan dolog van, amit nem gondoltunk lehetségesnek vagy sokkal lassabban láttunk bekövetkezni. [...]A pénzügyi intézetek digitális terénél ilyen volt a szerződéskötés is, amely most jelentősen megugrott. Nem mindegy, hogy azért nem megyek be egy bankfiókba, mert nem akarok bemenni, vagy azért nem megyek be, mert nem tudok bemenni; mert be van zárva, vagy épp én vagyok karanténban. Ezek biztosan adtak egy kényszerlendületet a digitalizációnak.”
Biró Gabriella „Polarizálódik a társadalom. Vannak olyanok, akik előszeretettel élnek a digitalizációt támogató eszközökkel, illetve míg másoktól ez annyira távol áll, hogy még mindig készpénzt használnak mindenre és még bankszámlájuk sincsen. A mesterséges intelligencia, digitalizáció ezt a jelenséget csak fokozza, akik elől vannak még jobban elhúznak, akik lemaradnak, azok pedig esélytelenek lesznek. [...] Az üzleteknél és az oktatásnál is ez látszik.”
Biró Gabriella a mesterséges intelligencia oktatásban való tapasztalatával kapcsolatosan az alábbit osztotta meg a közönséggel: „A diákolimpiákon informatika területén szoktak nyerni magyar diákok, ami hihetetlenül jó, közben pedig van, hogy néha az informatika tanár sem érti, hogy mit beszélgetek a gyerekekkel. A szülők labdába sem rúgnak, de egyébként a szülők nem is nagyon jönnek el, ha valaki IT területen felvilágosító előadást tart.”
„Most azt látjuk, hogy a középiskolák azok az intézmények, ahol ezt meg kell fogni. [...] Ha nem érzékenyítjük a szülőket, a gyerekeket, egymást, akkor nem fog érzékenyülni az új generáció.” – kezdte Dobák László, majd hozzátette: „Továbbá lényegesen fontos az is, hogy a jelenlegi top manager-i kör is értse meg a mesterséges intelligencia alapokat magyar nyelven is.”
Biró Gabriella: „Ebből a szempontból rendkívül szerencsések vagyunk, hogy az alapokat magyar nyelven adhatjuk tovább.”
Dobák László: „Mi lenne az a három pont, amihez mindenképpen szükséges hozzákezdeni?”
Biró Gabriella: „Én biztosan a gyerekek érzékenyítésével kezdeném, de nem a robotikára, hanem az algoritmikus gondolkodásra, ami aztán abban segíti őket, hogy programozzanak és használjanak ilyen technológiákat. Be kellene vinni a köztudatba, hogy az, hogy robotokkal kiváltunk bizonyos dolgokat, arra ad nekünk több időt, hogy emberek legyünk. Nem mindenki szakértő, aki annak látszik. Nézzük, meg, hogy a meglévő szabályok és diszciplínák mennyire alkalmazhatóak. [...] Mi magyar nyelven rendkívül kedvező helyzetben vagyunk [...] gondolok itt Neumann Jánosra és körére. [...] Az alapfogalmak nagyon nagy része létezik magyarul, mert örököltük nagy elődöktől és erre lehet építeni, mikor kitaláljuk a modern magyar terminológiát.”
Prisznyák Alexandra: „Menedzseri szinten arról szükséges gondoskodni, hogy egyfajta vízionárius magatartással kijelöljük azokat a jövőbeli terveket, amelyek stratégiai versenyelőnyhöz tudják juttatni az adott vállalatot. Ez mindenképpen a változásmenedzsment témaköréhez vezet. [...] Amennyiben a munkavállalók szintjén gondolkozunk, úgy az AI, robotika bevezetése révén előidézett szükséges képességekre, átképzési szükségességre szükséges gondolnunk. Az alsó szintet ezen képzeletbeli piramisban azon generációk képviselik, akik az oktatásban jelen vannak. Ezt a szintet legalább két aspektusból célszerű vizsgálni: egyrészt a képzések elindításának szükségessége és a szükséges gondolkodásmód kialakítása szempontjából, másrészt az oktatásban jelentkező sztereotípiák, mint gátló tényezőknek a társadalomban történő lebontása szempontjából.”
A következő alkalom január 25-én kerül megrendezésre, és az Oktató robotok vagy robotoktatók? címet viseli.
A Bankrobotika kerekasztal beszélgetés egy 12 részes workshop sorozat, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az elkövetkező alkalmak időpontjáról és témaköréről itt találhat információt.
