Stabil vagy nem stabil? Az euróövezet pénzügyi stabilitási környezete egyre nagyobb kihívást jelent

2018. november végén az Európai Központi Bank ismét megjelentette Pénzügyi Stabilitási jelentését. A felülvizsgálat a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fejleményeket értékeli, ideértve a rendszerkockázatot és az euróövezet pénzügyi rendszer sebezhetőség főbb forrásainak azonosítását és rangsorolását. Egészen stabil, ez a válasz a címben feltett kérdésre. Nincs oka a túlzott félelmeknek.
A bankok - a nemzetközi iránymutatásokat követve - magasabb veszteségek pihentetésére ösztönöztek. De vannak nagy bizonytalanságok. A nagyon alacsony kamatlábak után a kockázatok felhalmozódnak. A bankokat és a befektetőket veszteségek fenyegetik, miután az Európai Központi Bank olcsó pénzkínálatát csökkenti.
A feltörekvő piacok szélesebb körű feszültségének lehetősége, az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak és a kereskedelmi feszültségek növekedése kihívásokat jelent a piacon. A bankok rugalmassága javult, de a strukturális sebezhetőségek továbbra is korlátozzák a jövedelmezőséget. A likviditási aggodalmak növekednek a befektetési alapok fokozott kockázatvállalása közepette.
A pozitív oldalon a növekvő gazdaság és a bankszektor javuló rugalmassága továbbra is támogatta az euróövezet pénzügyi stabilitását. Továbbá számos volatilitási esemény nem terjedt el a szélesebb globális pénzügyi rendszerben. Ugyanakkor a globális növekedési kilátásokkal kapcsolatos hátrányos kockázatok május óta fokozódtak a protekcionizmus és a feltörekvő piacokon tapasztalható stressz újbóli megnyilvánulása miatt. Ráadásul a Brexit lehetősége kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra.
Az euroövezeten belül megemelkedtek a piaci aggodalmak az olaszországi költségvetési tervek tekintetében. Az elmúlt hat hónapban az olasz pénzügyi piacokon tapasztalt bizonytalanság azonban átterjedt más euroövezeti országokra is.
Az euroövezet jelentős bankjainak jövedelmezősége 2018 első félévében nagyjából stabil maradt. Ugyanakkor a saját tőke (7% körüli) átlagos megtérülése még mindig nem éri el a bankok tőkeköltségét. A strukturális sebezhetőségek, köztük az egyes hazai bankpiacok többletkapacitása és a magas működési költségek továbbra is mérséklik a bankok jövedelmezőségét. Ugyanakkor a nem teljesítő hitelek (NPL) csökkenése folytatódott. Ennek eredményeként a bankok NPL aránya 2014 óta közel felére csökkent.
A bankok fizetőképességi pozíciói továbbra is szilárdak. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) stressztesztje megerősítette, hogy az euroövezeti bankok tőkehelyzete megfelelő.
Az ECB jelentése az alábbi linken érhető el: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2018/html/ecb.pr181129.en.html
Ajánlott bejegyzések

Ebben jobbak vagyunk a sógoroknál! Készpénzkímélő fizetési formákról kérdeztük Martinovic Borist (Mastercard)

Növekvő hitelkamatok és infláció mellett jó befektetés-e az ingatlan?

„Gyakornokként kezdtem és végigjárván a szamárlétrát, most privát banki tanácsadó vagyok.”
