Bázel IV: 2022. január 1. Mennyiben végleges és mit tartalmaz az új szabályozás? Látjuk-e már az alagút végét?

2018. február 9.

A hitelintézetek, befektetési vállalkozások számára komoly kihívást jelent a mindenkor aktuális tőkeszabályozás és a szabályozó által tervezett változások nyomon követése. Fokozottan igaz ez most, amikor egyfelől zajlik a 2014. januárjától alkalmazandó, tőkeszabályozás részleteit meghatározó CRD IV / CRR implementáció befejezése az európai szabályozásban kijelölt kiegészítő jogalkotás nyomán (RTS, ITS, Delegated Act), másrészt pedig több fázisban történik a Bázel IV javaslatcsomag implementálása is, hiszen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság több területen is újragondolta az egykori szabályokat.

A Bázel III európai implementációját megvalósító CRD IV / CRR szabályozás időt hagyott az új likviditási követelmények és a tőkeáttételi mutató pontos számítási módszereinek és limitrendszerének kialakítására, így ezek a részletszabályok folyamatosan kerültek kialakításra. Emellett több módszertani útmutató, valamint RTS (regulation technical standard) és ITS (implementing technical standards) segíti a szabályozás alkalmazását. Lassan kezd kialakulni az új szabályozás alkalmazásának technikája, a piac lassan alkalmazkodott az új elvárásokhoz.

Azonban már itt „kopogtat” ismét egy újdonság a szabályalkotóktól: a Bázel IV javaslatcsomag. Az új szabálygyűjtemény elsősorban a tőkeszabályozás azon részeit reformálja meg, ahol a Bázel III kevesebb változást okozott, így felülvizsgálja a tőkekövetelmény számítási módszertanokat, de több helyütt ki is egészíti a Bázel III újdonságait, így foglalkozik a tőkeáttételi mutató számításával, a szavatoló tőkével vagy a CVA (Credit Valuation Adjustment, hitelértékelési korrekció) felülvizsgálatával is.

A Bázel IV javaslatcsomag hosszú konzultációs időszakokat követően, a 2017. decemberében kiadott „Basel III: finalising post-crisis reforms” című sztenderddel tekinthető véglegesnek, bár ebben is vannak olyan elemek, amelyek még kialakításra várnak, úgymint a szuverén kockázatok kezelése, valamint egyes elemek kalibrációja. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szabályozás a piac által Bázel IV-nek címkézett szabályozási reformokat is Bázel III-nak és a gazdasági világválságot követő reformcsomag véglegesítésének tekinti. A 2017. decemberben kiadott sztenderd alapján a Bázel IV szabályozás bevezetésének határideje 2022. január 1., beleértve a már korábbra tervezett piaci kockázati tőkeszámítás felülvizsgálatát is.

És ezzel még nem teljes a kép. Európai szinten tovább bonyolódik a szabályozás azzal, hogy 2016 novemberében megjelent a CRD IV és CRR kiegészítését is célzó törvény- és rendelet tervezet, mely részben a Bázel III-hoz kapcsolódó kiegészítéseket, részben pedig a már addig véglegesített Bázel IV sztenderdek implementációját tartalmazta, így egyik legfontosabbként a piaci kockázati tőkekövetelmény számítás új módszertanának európai implementációját. Ez a szabályozási csomag azonban azóta sem került kihirdetésre! Kiadásra került viszont néhány időszerű és fontos rendelet, így az IFRS 9 átállás miatti addicionális tőkekövetelmény átmeneti szabályozása és a nagykockázat számítás felülvizsgálata (szuverén kitettségek kezelése) megtörtént.

Visszatérve, a 2022-től alkalmazandó Bázel IV szabályozás célja elsősorban a robosztusabb és kockázatérzékenyebb sztenderd tőkeszámítási módszertanok kialakítása, valamint a fejlett tőkeszámítási módszertanok korlátozása a megbízhatóbb számítások és az RWA összehasonlíthatóság jegyében. A szabályozás új tőkepadló szabályt vezet be a fejlett módszerek esetén, a sztenderd módszertanok szerint számított tőkekövetelmény alapján, valamint finomhangolja a tőkeáttétel számítási szabályokat és a CVA számítást. Alapvetően nem cél a tőkekövetelmény szintjének növelése, szemben a Bázel III javaslatcsomaggal. Azonban a piaci szereplők várakozása tényleges tőkekövetelmény növekedés!

Az új szabályok várható hatását megvizsgálta a Bázeli Bizottság is, 2017 decemberében a Bázeli Bizottság kiadott egy egységes szerkezetű, az új elemekre kiterjedő Bázel IV hatáselemzést (Quantitaive Impact Study – QIS). A 248 európai bank portfólióján végzett felmérés alapján a nemzetközileg aktív bankoknál összesen 90,7 milliárd EUR tőkehiány (ennek jó része a rendszerszinten jelentős bankoknál), az egyéb intézmények esetében összesen 1,4 milliárd EUR tőkeigény keletkezik. Egyes intézmények szintjén a változás iránya és mértéke nagyban függ az alkalmazott tőkeszámítási módszertanoktól és a portfólió szerkezetétől. A piaci kockázati tőkekövetelménnyel ez a QIS nem foglalkozik, korábbi felmérések alapján ott jelentősebb tőkekövetelmény növekmény várható.

A 2022. január 1-jei bevezetés távolinak tűnik, mégis fontos hogy az intézmények időben elkezdjék a felkészülést, hiszen az új szabályozás alapjaiban változtatja meg a tőkekövetelmény számítás módszertanát, számításigényesebbé teszi az egyszerűbb módszerek kalkulációját.

Stefan Ingves, a Bázeli Bizottság elnöke 2018. január 29.-én, Frankfurtban, a Goethe Intézetben tartott beszédet a Bázel III reformokról, melynek címe „Basel III: Are we done now?”. A válasza a kérdésre pedig összegezve a következő: Igen, végeztünk, de ez nem jelenti azt, hogy a munkát befejeztük. Bizonyos szempontból ez még csak a kezdet, hiszen előttünk van a Bázel III nemzeti implementációja, a szabályozás hatékonyságának értékelése, valamint a felmerülő további kockázatok további monitorozása és elemzése.

Kérje szakértő munkatársaink segítségét, hogy időben teljesítse a jogszabályi előírásokat!
Somogyi Virág, +361 224 0734, vsomogyi@bankarkepzo.hu

További részletek: Képesített Bázel III, ICAAP, SREP  szakértő képzés

Képesített Bázel 3 képzésünkön mindig a legaktuálisabb jogszabályi követelményeket sajátíthatja el és egyúttal kitekintést kap a várható fontos változásokról. 

Források:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel!


Ajánlott bejegyzések

Előzze meg a banális hibákat

MNB-hez küldendő riport automata kitöltését programozta le Pollák Zoltán nagyjából annyi idő alatt, mint ameddig korábban a riport alkalmanként elkészült! A későbbiekben a riportot a banki ... További részletek