„Jaj, már megint kiírtak egy kétórás megbeszélést ebédidőben…”

Sokaknak ismerős lehet az érzés, amikor az ember maga elé meredve ül egy végeláthatatlanul hosszú megbeszélésen, és elmereng azon, hogy igazából mit is keres ott. A felesleges meetingek nem csak elvonják a kollégákat a hasznos és hatékony munkavégzéstől, hanem a munkahelyi hangulatot is rombolhatják. Egy 2013-as becslés alapján naponta mintegy 11 millió megbeszélést tartanak az USA-ban, aminek harmada eredménytelen, éves szinten 37 milliárd dollár veszteséget okozva a cégeknek. Bár ezeket a számokat érdemes fenntartással kezelni, a világ vezető cégeinek CEO-i rendre a hatékony megbeszélések fontosságát hangsúlyozzák.

Elon Musk a napokban küldött körbe egy levelet a Tesla munkatársainak, amiben többek között a kis létszámú és ritka meetingek fontosságát emelte ki. Elvárja cége dolgozóitól, hogy ha egy meetingen nem érzik saját hozzáadott értéküket, azonnal hagyják ott a termet. Mások idejét rabolni ugyanis szerinte nagyobb udvariatlanság, mint otthagyni a kollégákat.

Hasonló véleményen van Eric Schmidt, a Google volt CEO-ja: csak akkor érdemes összehívni egy megbeszélést, ha 

  • sürgős,
  • van jól körülhatárolt célja,
  • jelen van egy döntéshozó,
  • és legfeljebb nyolc, közvetlenül érintett kolléga vesz részt rajta.


Azonban ha már ott ülünk egy meetingen, nem mindegy, hogyan tesszük hatékonnyá a kollégák közti kommunikációt, információ-áramlást. Rebecca Knight cikke ezt a kérdést a nonverbális jelek olvasása felől közelíti meg. A hatékonysághoz, feladatok gyors elvégzéséhez, döntések meghozatalához ugyanis fontos a bizalom, ehhez pedig meg kell érteni a másik fél mondanivalóját – nonverbális értelemben is.

Knight interjúalanyai segítségével a következő pontokat azonosítja, amelyekkel „olvasni lehet a sorok között”:

  • Megfigyelés: Figyeljünk az apró nonverbális jelekre, amelyek elárulják a másik fél gondolatait, véleményét, még ha nem is mondja ki őket.
  • Csend: Aki folyamatosan beszél egy meetingen, annak nem jut ideje a megfigyelésre. A figyelmes hallgatás bizalmat is épít a másik félben.
  • Hipotézisek és ezek értékelése: A látottak alapján érdemes felállítani és tesztelni hipotéziseket: kinek mi lehet a motivációja, célja, esetleg félelme.
  • A látottak felhasználása: ha a megbeszélés kisiklik a medréből, akkor a megfelelő emberhez intézett megfelelő kérdéssel visszaterelhető a hatékonyság útjára.


Akár a megfelelő kommunikáció, akár a lebonyolítás oldaláról közelítjük meg a kérdést, az biztos, hogy a megbeszélések nagyobb hatékonysága sokat tud dobni egy cég működésén, legyen az a Google vagy egy kis KKV.

Szóval legközelebb, amikor kiírunk egy 1,5-2 órás meetinget 10 kollégának, gondoljuk át még egyszer a fenti tanácsokat. Ha a munkahelyi kultúra részévé válik a hatékony és rövid megbeszélések szervezése, az időben és pénzben is komoly megtakarítást jelenthet a vállalatnak.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:


Ajánlott bejegyzések

Előzze meg a banális hibákat

MNB-hez küldendő riport automata kitöltését programozta le Pollák Zoltán nagyjából annyi idő alatt, mint ameddig korábban a riport alkalmanként elkészült! A későbbiekben a riportot a banki ... További részletek