Aukciós rekord a láthatáron, a kortárs műtárgypiac újabb szintet léphet!

Újabb aukciós rekord lehetősége tartja izgalomban a nemzetközi műtárgypiac iránt érdeklődő közönséget, mióta a New York-i Christie’s nyilvánosságra hozta a novemberi kortárs árverésének katalógusát. Az árverésre kínált tételek között ugyanis felbukkant az idén 81 éves angol festő, David Hockney egyik nagyméretű vászna az ikonikussá vált „medencés” sorozatából, amely mostanáig egy Bahamákon élő brit befektetési guru és műgyűjtő, a Tavistock Group alapító tulajdonosa, Joe Lewis birtokában volt és az árverőház nyilatkozata szerint csak hosszas unszolás után lett végre hajlandó megválni tőle.

A festmény, Egy művész portréja (vagy más címverzióban: Medence két alakkal) 1972-ben készült és az utóbbi években a Tate Britain-ben és a Pompidou-ban rendezett Hockney retrospektív kiállítások katalógusainak borítóján is megjelent. Az aukciós ház hatalmas apparátust megmozgató marketing kampányának részeként felrajzolt háttértörténet – amelyben mesterien ötvözik az esztétikai érvelést az érzelmes magánéleti intimitások részleteivel és kultúrtörténeti érdekességekkel –, teszi igazán kívánatossá a műtárgyat, annak érdekében, hogy leütési ára majd nagyságrendekkel haladja meg azt az értéket, amit eddig élő művészért a kortárs műtárgypiacon kifizettek. A katalógus ugyanis 80 millió dollár körüli becsértéket ad meg, ami majdnem háromszorosa Hockney eddig legdrágábban eladott művének és mintegy másfélszerese az 2013 óta fennálló rekordnak, amit Cicciolina (Staller Ilona) volt férje, az amerikai üzletember-művész Jeff Koons tartott 58 millióval.

Ahhoz, hogy megértsük mi is történik itt, kik ezek a szereplők, akik már eddig felbukkantak a történetben és ki az, aki majd csak ezután lép a színre, hogy az aukciós ház reményei szerint kifizessen egy kétszer három méteres festett vászonért ennyi pénzt, meg kell ismerni a műtárgypiac, és általában a „kortárs művészeti ipar” működésének logikáját és láthatatlan mechanizmusait, a piaci trendeket, a befektetési szempontokat és a művészeti intézményrendszer hierarchiáját.

Ebben az eligazodásban és tájékozódásban segít a Bankárképző újra induló MŰTÁRGYPIAC ÉS BEFEKTETÉS című képzése mindazoknak, akik nem csak esztétikai élvezetet keresnek a kortárs művészetben, hanem úgy gondolják, hogy a hazai műtárgypiac is nyújthat talán kissé szerényebb léptékű, de hasonló jellegű befektetési lehetőségeket.

A kép forrása
David Hockney: Egy művész portréja (Medence két alakkal), 1972. akril, vászon, 213.5 x 305 cm


Ajánlott bejegyzések

Előzze meg a banális hibákat

MNB-hez küldendő riport automata kitöltését programozta le Pollák Zoltán nagyjából annyi idő alatt, mint ameddig korábban a riport alkalmanként elkészült! A későbbiekben a riportot a banki ... További részletek