Tetoválószalon is megjelenik a Mastercard edukációjában, ha a kereskedők kártyaterminál telepítéséről van szó… Na de mi a helyzet a fizetési üzletág többi területén? Martinovic Boris (Mastercard, Director,
Public Policy) mesél a legújabb kihívásokról és arról, miről fog oktatni a Bankárképzőben.
Meséld el kérlek, hogy kerültél a Mastercardhoz?
A Corvinus egyetem elvégzése után a GVH-nál kezdtem a pályafutásom, ahol különösen a bankkártyaszektorban mélyültem el. A Mastercard szabályozói tapasztalattal rendelkező és a bankkártyapiacot mélységeiben ismerő személyt keresett, így esett rám a választás. Jelenleg a hazai, az osztrák és a szlovén piacokért felelős Public Policy igazgató vagyok, ugyanakkor a csapatban az európai szabályozást is figyelemmel kísérjük és bekapcsolódunk az új fejlődési irányokba, legyen szó PSD3-ról vagy Open Bankingről.
Hogy látod a magyar piacot az osztrák vagy szlovén piaccal összehasonlítva, mi az előnyünk vagy hátrányunk?
Talán meglepő, de a három ország közül nálunk a legfejlettebb az infrastruktúra – ez a kormányzati és piaci intézkedéseknek egyaránt köszönhető. Fogyasztói oldalról Ausztriában kulturálisan nagyobb az igény a készpénzre, és ezt az utóbbi évek áramkimaradásai és populista politikai hangok csak tovább erősítették. Szlovénia fejlett a Fintech és StartUp cégek tekintetében, de kártyahasználatban mégis hátrébb tart, ha épp nem lehet kártyával, akkor marad a készpénz.
Mi lehet a fejlődés motorja idehaza?
A magyar piacon cél a kártya használat ösztönzése mind a pénzügyi szektor, mind a szabályozók oldaláról. Az onlinekasszás kereskedőkre vonatkozó szabályok fellendítették a bankkártyahasználatot, és nálunk a fogyasztóknak egyre nagyobb hányada várja el, hogy lehessen kártyával is fizetni. Sikerrel zártuk a Doppio programot, melynek célja az volt, hogy megduplázzuk a POS-terminálok számát három év alatt. Fontos volt, hogy a kereskedő részére a termináligénylés gördülékeny és online legyen – ez volt a siker egyik kulcsa.
Mely rétegnél érezhető a kártyaelfogadással szembeni ellenállás és miért?
Adott egy régi berögződés, hogy a kereskedőnek drága mulatság kártyát elfogadni. Ez talán 6-8 éve még megállta a helyét, mára azonban a telepítési díjak és a jutalék is jelentősen csökkent. Így edukációs feladatunk, hogy a szolgáltatók is ráébredjenek arra, hogy a készpénzes fizetésnek is van költsége és megtérül a kártyaelfogadás. A könyvelőkben bíznak, így rajtuk keresztül is próbáljuk eluttatni az üzenetet. Érdekes tény, hogy a bankkártyás vásárlásoknál a kosárérték érdemben, akár 50 százalékkal is nagyobb lehet mint a készpénzes vásárlásoknál – ez is húzóerő lehet a kereskedők számára. Edukációs videók készültek, ezek közül a tetoválószalonnal készült promófilmünk az egyik nagy kedvenc.
Miért fontos szerinted a Bankárképző és a Mastercard közös képzése?
Bonyolult a piac és egyre komplexebb. Kell az IT-tudás, kiberbiztonsági és szabályozási ismeretek… Fontos egy fiatal szakmai generációt felkészíteni arra, hogy a bankok, fizetési szolgáltatók egy nyelvet beszéljenek és a szakemberek folyamatosan lépést tartsanak a fejlődéssel. Közösen alakítottunk ki egy olyan programot, mely a komplexitást felöleli és biztos alapokat ad, kezdve a fizetési formákkal, CBDC-n át (digitális jegybankpénz) vagy a küszöbön álló PSD3 és Open finance keretrendszerig. Minden készséggel felvértezzük ahhoz, hogy felkészülten és magabiztosan tudjon dolgozni a fizetési iparágban, akár vezetői szinten is.
Melyik témakört fogod Te tanítani?
A témám a policy és regulation, és kifejezetten a készülő európai PSD3 és Open Finance, valamint a hatályos MiCA és DORA szabályokra fogok fókuszálni, továbbá körbejárjuk a digitális euróval kapcsolatos kérdéseket is. Nagyon sok a szabályozás, és ezen a területen ismerni kell ezeket és felismerni az összefüggéseket. Ezeket mind értelmezzük a képzésen.
Várjuk Önt is ! Akár új kollégák onboardingjához, vagy vezetői áttekintés megszerzéséhez: Mastercard és a Bankárképző közös képzése
Az interjút készítették: Dr. Lakatos Veronika és Mayer-Timári Júlia (Bankárképző)
